A pénz és a bőség energiája – mi akadályozza a bőség áramlását?
Mit jelent a bőség és hogyan jelenik meg az életünkben?
A bőség lényegében azt a biztos tudatot jelenti, hogy végtelen erőforrás áll a rendelkezésünkre.
A pénz a bőségnek csak az egyik megnyilvánulása, de mivel az anyagi világot a pénz irányítja, ezért a bőség alatt sokan automatikusan a pénzt értik.
A bőség viszont nem kívül kezdődik, hanem a tudatosságunkban.
Ahhoz, hogy valódi bőséget teremtsünk az életünkbe, tudatossá kell tennünk, hogy mi az, ami ezt akadályozza. Hiszen a bőség egy alapállapot, ami természetesen áramlik, mint egy folyóvíz.
Tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan hozzuk létre, hanem, hogy mi van bennünk, amivel akadályozzuk az áramlását.
A bőség és a pénz teremtésének akadályai
Mindannyian egy hitrendszer-csomaggal indulunk el az életben.
Ezek azok a meggyőződések és hiedelmek – vagyis feltételezett igazságok -, amelyeket automatikusan igaznak és valósnak tekintünk és nem kérdőjelezzük meg a valóságtartalmukat, hiszen körülöttünk mindenki elhitte, ezért mi magunk is igaznak hisszük őket.
A hitrendszereink többsége tudatalatti és negatív, tehát korlátozó hitrendszer.
Ezek a feltételezett igazságok irányítják az életünket, akkor is, ha nem tudunk róluk.
Mindenről – így a pénzről is – kialakítunk egy bizonyos képet, egy jelentést társítunk hozzá, emlékeket, érzéseket és történeteket kapcsolunk hozzájuk.
Ez kialakít egy mintát a tudatosságunkban, ami meghatározza, hogyan kapcsolódunk a pénz energiájához.
A pénzről kialakított hitrendszerink korlátoznak a bőségben. Ha azt tanultuk meg és azt tapasztaltuk, hogy soha nincs elég pénz akkor azt fogjuk elhinni, hogy nehéz pénzhez jutni vagy keményen meg kell dolgozni érte.
A pénzről kialakított hitrendszerek többsége annyira negatív, hogy sokan alapvetően elutasítják a pénzt és csak egy „szükséges rossznak” tekintik.
Miközben a pénz csak egy semleges energia, amit arra használunk, amire szeretnénk.
Az energiával lehet építeni és lehet rombolni is.
A hiány mentalitás és a szegénységtudat
A hiány mentalitás azt jelenti, hogy mindig arra figyelünk, ami nincs, ami hiányzik.
Ehhez rendszerint társul még a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség és az eszköztelenség érzése is. Tehát nemcsak a hiányt érezzük, hanem azt is, hogy semmit nem tudunk tenni ellene.
A hiány mentalitás valójában egy tanult minta.
Hiány akkor jön létre, ha folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy vágyunk valamire, de azt nem kapjuk meg, ezért megtanuljuk, hogy a világ így működik.
Megtanuljuk, hogy soha nincs elég.
Ezért hiába vágyunk a bőségre, ha a tudatalatti tanult mintánk pontosan a bőség ellen mennek.
A tapasztalataink és a hozzá kapcsolt érzések akadályozni fognak abban, hogy bőséget teremtsünk az életünkbe.
Ilyenkor azon kell tudatosan dolgozni, hogy minden belső akadályt is hiedelmet feloldjuk. Ezután tudunk kapcsolódni a bőség frekvenciához, ami az Univerzum egyik alapvető rezgése.
A bőségért tehát nem kell küzdeni, hiszen a folyó sem küszködik, hogy haladjon, egyszerűen csak áramlik a medrében.
A bőség pontosan így áramlik az Univerzumban, de csak akkor fogjuk ezt meglátni és tapasztalni, ha meglátjuk, hogy mennyi minden működik bennünk, ami akadályozza ezt az áramlást.
A negatív lojalitás minta
Amikor tudatosítjuk a pénzzel és a bőséggel szembeni korlátozó hitrendszereket, akkor szembetalálhatjuk magunkat a belső ellenállással, ami nem engedi, hogy változtassunk és benne akar tartani a megszokott és tanult mintákban.
Ezek a meggyőződések egykor biztosították a közösséghez való kapcsolódásunkat, ezért még akkor is fenntartjuk őket, ha fájdalmasak és folyamatosan szenvedést okoznak, hiszek egyszer ezek voltak a kapcsolódásunk feltételei.
Ezek a minták mélyen a tudatalattiban élnek és sokszor lojalitásból ragaszkodunk hozzájuk.
A közösséghez való kapcsolódás és a kialakult kapcsolódási minták nagyon erős húzóerőt jelentenek bennünk.
Ha egyszer megtanultuk, hogy egy bizonyos hitrendszer fenntartása biztosítja a közösséghez való kapcsolódásunkat – tehát a túlélésünket – akkor azt fenn fogjuk tartani.
Még akkor is, ha már régen nem ott tartunk, hogy szükségünk lenne rájuk.
Ezért is van fontos szerepe a hitrendszer munkának, hogy tudatosan kilépjünk a hitrendszereink fogságából és lépjünk a szabad akarat felé.
A bőséghez való visszatérés
A bőségtudat valójában bennünk van és mindig is jelen volt – csak a rárakódott hitrendszereink miatt veszítettük el vele a kapcsolatot.
Észrevétlenül olyan hitrendszereket építünk ki, amelyek távol tartanak attól, amire valójában vágyunk. Hiszen ha a tudatalattink számára a bőség veszélyt jelent – például a kapcsolódás elvesztését – akkor az lesz a célja, hogy megvédjen tőle.
A tudatos hitrendszer-munka abban segít, hogy felismerjük ezeket a mélyen gyökerező hiedelmeket és elkezdjük felülírni őket.
A bőség akkor kezd el áramlani az életünkben, amikor nem kívül keressük, hanem belül, önmagunkban teremtjük meg. Amikor önmagunkban létrejön a bőségtudat, akkor pedig kívül is megjelenik az életünkben.