Ellenanyaggá válni – Amikor megszakítjuk a fájdalom láncolatát

Az életünk során sokféle fájdalmas tapasztalattal találkozunk.
Megbánthatnak, csalódhatunk másokban, találkozunk rosszindulattal, kegyetlenséggel, irigységgel vagy olyan viselkedéssel, ami hosszú időre nyomot hagy bennünk.

Arra sokszor nincs hatásunk, hogy mások hogyan viselkednek velünk, de arra igen, hogy milyen választ adunk minderre.

Sokan továbbadják azt, amit velük tettek.
Ha bántották őket, akkor ők is bántanak másokat.
Így a fájdalom továbbterjed.

De választhatunk mást is.
Dönthetünk úgy, hogy nem adjuk tovább ugyanazt az energiát.

Például:

• Valaki kegyetlenül viselkedett veled és nem a kegyetlenséget adod tovább, hanem azt, milyen fontos a gyengédség.
• Valaki megalázott és megtanulod még erősebben tiszteletben tartani mások méltóságát.
• Valaki magadra hagyott és te jelen vagy másoknak.
• Valaki hazudott és te az igazságot választod.
• Valaki megingatta a biztonságérzetedet és te olyan emberré válsz, akinek a közelében mások biztonságban lehetnek.

Ezt nevezem ellenanyaggá válásnak.

Az ellenanyaggá válás pedig nem nem ellenállás és nem is erődemonstráció, hanem tudatos választás.

Például:
Azért választjuk a kedvességet, mert tudjuk, hogy milyen a kegyetlenség, és nem akarjuk azt továbbadni.
Azért választjuk az őszinteséget, mert megtapasztaltuk, hogy mit tesz a hazugság.

Nem azért választjuk az ellenkező minőséget, mert harcolunk az ellen, ami bántott, hanem azért, mert nem akarjuk továbbvinni ugyanazt.

Ebben van egyfajta szabadság érzet: Eldönthetem, hogy mi az, aminek az energiát adom és ami rajtam keresztül működni fog.

A küszöb-helyzetek próbatétele

A korábbi írásomban volt szó a küszöb-helyzetekről és egy konkrét példa egy cica befogadásáról.

Ebben a küszöb-helyzet az, hogy valami sebezhető, bizalmat kérő dolog ott áll az ajtó előtt.
A férfinak pedig döntenie kell, hogy a korábbi tapasztalatai, félelmei, csalódásai alapján továbbra is kizár-e mindent, ami gyengédséget igényelne és mindent, ami közel akarna kerülni hozzá — vagy tudatosan mást választ.

Ha valakit korábban sokszor megbántottak, akkor elzárhatja magát a gyengédség elől.
Ha elárulták, akkor bizalmatlanná válhat.
Ha kihasználták a sebezhetőségét, akkor megkeményedhet.
Ez érthető önvédelem.

De egy ponton már az történhet, hogy az, amit velünk tettek, már rajtunk keresztül működik tovább vagyis a korábbi fájdalmak határozzák meg a cselekedeteinket.

És itt jelenhet meg az ellenanyag.
A keménység helyett a gyengédséget választani.

Ugyanis, ha a múlt fájdalma miatt mindent kívül tartunk a küszöbön, akkor bizonyos értelemben továbbadjuk azt, amit velünk tettek.
Ha viszont képesek vagyunk tudatosan mást választani, akkor megszakítjuk a láncot.

A cica befogadásának történetében megjelenik a kérdés, hogy: kint hagyom azt, ami közeledik hozzám, mert a múlt megtanított félni és bizalmatlannak lenni — vagy felismerem, hogy most már választhatok mást?

Az ellenanyaggá válás sokszor egy ilyen küszöb-helyzetben történik meg.
Amikor választhatnánk ugyanazt a fájdalom reakciót, de mégis úgy döntünk, hogy az ellenkezőjét válasszuk.

Az ilyen helyzetekben történhet egyfajta „csere”.
Amikor eldöntjük, hogy mi az amit elengedünk és mi az, amit befogadunk.
Például a keménységet lecseréljük a gyengédségre.

Ez talán túl egyszerűnek hangzik, de a ThetaHealing folyamatokban is az történik, hogy a negatív hitrendszereket elengedjük a pozitív érzéseket pedig betöltjük.
És működik.

A hétköznapi életben is történnek olyan események, amelyek választás elé állítanak.
Eldönthetjük, hogy a negatívat visszük tovább vagy beengedjük a pozitívat.

A kérdés pedig, hogy továbbadjuk-e a negatív dolgokat, amit kaptunk, vagy mi leszünk azok, akiknél a fájdalom láncolata megszakad?