A szakrális nő és férfi energia harmóniája

A nemek között folyamatos harc dúl. A férfi és női energia sincs egyensúlyban: a párkapcsolatokban játszmák határozzák meg a mindennapokat, a munkahelyeken pedig ritkán találkozunk valóban érett férfi vagy női minőséggel.

De vajon honnan indult el ez az egész?
Mi az oka annak, hogy a férfi és a nő állandóan egymás ellen harcol?
Miért nem tudunk békében és harmóniában meglenni egymás mellett?

A válaszhoz vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez: oda, ahol a férfi és női energiák még tiszta formájukban léteztek – majd lassan torzulni kezdtek. Ha megértjük a sérülések eredetét, akkor tudunk kilépni a játszmákból és megtalálni a teljességet: a szakrális férfi és nő harmóniáját.

Éva és Lilith története – a női energia kettéválása

A bibliai hagyomány Évát teszi meg az „ideális nő” szimbólumává, aki szelíd, engedelmes és alárendelődik. Ádámnak viszont volt egy másik párja is – Lilith –, aki egyenrangúságot követelt. Nem volt hajlandó behódolni és nemet mondott az uralomra.

Éva és Lilith így váltak ellentétekké a kollektív tudatban:

• Éva, aki a szelídség és engedelmesség archetípusa lett.
• Lilith, akit démonizáltak, mert a szabadságot és önazonosságot képviselte.

Valójában mindkettő a női energia része. A torzulás ott kezdődött, amikor a kultúrák és vallások elhitették, hogy Éva az „ideális” Lilith pedig a „rossz”. Ezzel pedig nemcsak a nőket fosztották meg az erejüktől, hanem a férfiakat is.

Amikor a patriarchális rendszerek Lilith-et démonná tették, azzal kettős pusztítást végeztek:

• A nőktől elvették a szabadságot és az önérvényesítést. Megtiltották, hogy önazonosan, függetlenül éljenek. A nőnek csak Éva szerepe maradt, az alárendelt, szelíd és engedelmes.
• A férfiaktól elvették az érzelmekhez és a belső erejükhöz való kapcsolódást. Megtanították nekik, hogy a nő szabadsága „veszélyes”, ezért uralni kell. Ezzel pedig elvágták őket attól a tanítástól, amit Lilith hozott volna: vagyis, hogy az igazi erő a szívből fakad, nem mások elnyomásából.

A férfit arra tanították, hogy ne merje megélni a sebezhetőségét, ne kapcsolódjon az érzelmeihez, ne engedje, hogy a nő szabadsága emelje őt, hanem inkább tartsa őt elnyomásban, mert ettől lesz „férfi”.

Vagyis lényegében arra tanították a férfit, hogy az árnyék irányítsa, ennek az eredménye pedig az lett, hogy a nő és a férfi is elveszítette a kpcsolódást a belső erejéhez. Így lett a férfi és a nő is gyenge. És ez az (egyik) oka annak, hogy a kollektívben ma is ott van az állandó harc a férfi és a nő között.

A szakrális női energia kettősége – hogyan nyilvánul meg Lilith és Éva energiája?

Ha valakiben csak Lilith energiája van, Éva nélkül:

Hogyan nyivánul meg?

• Folyamatos harc: minden kapcsolatban bizonyítani akarja, hogy erős és független,
• Bizalmatlanság: nem engedi közel a férfit, mert félti a szabadságát,
• Magány: vágyik a kapcsolódásra, de nem meri megnyitni a szívét azért, hogy kapcsolódjon és sok esetben inkább elhatárolódik,
• Kimerültség: az állandó önvédelem és határhúzás rengeteg energiát felemészt.

Hogyan látják őt mások?

• A férfiak gyakran fenyegetőnek, riválisnak és „túl soknak” érzik, különösen a munkahelyeken,
• A nők egy része csodálja másik része irigyli vagy egyenesen gyűlöli,
• Sokszor kívülállóként jelenik meg, akit nem tudnak besorolni sehova, mert gyakran elhatárolódik a szokásos játszmáktól.

Mi hiányzik belőle?

A lágyság, a befogadás képessége, a bizalom a férfiban és a szeretet szabad áramlása.

Ezek nélkül kemény, rideg, kimért és magányos tud lenni. Férfias mintába csúszhat át, folyton harcol az elnyomás ellen és lényegében ugyanazt a patriarchális játszmát játssza – csak az ellenkező oldalon.

Ha valakiben csak Éva van, Lilith nélkül:

Hogyan nyilvánul meg?

• Alárendelődés: mindig másokhoz alkalmazkodik, mert azt hiszi, hogy csak így lehet szerethető,
• Függés: a férfi, a család, vagy a környezete határozza meg, hogy ki ő,
• Félelem: fél attól, hogy ha kiáll önmagáért és határokat húz, akkor elutasítják,
• Önfeladás: inkább elnyomja a saját vágyait és szükségleteit, csak hogy béke legyen.

Hogyan látják őt mások?

• A férfiak számára kényelmes társ lehet, mert nem állítja őket kihívások elé,
• A társadalom gyakran „ideális nőként” állítja be őket, hiszen gondoskodó, engedelmes természetűek, akikkel könnyen lehet bírni,
• Más nők – különösen a Lilith típusú nők – sajnálhatják vagy lenézhetik, mert gyengének és alárendeltnek látják.

Mi hiányzik belőle?

A belső szabadság, az önazonosság, az önérvényesítés, a határhúzás képessége.

E nélkül a nő ugyan szerető és lágy, de valójában gyenge és védtelen. Könnyen kihasználják, elnyomják és elveszíti önmagát a kapcsolataiban. Mások árnyékában él és idővel kiüresedik, mert önmagához -a saját belső fényéhez – nem kapcsolódik.

Lilith árnyéka – Medúza archetípusa

Ki volt Medúza?

A görög mitológiában Medúza egy nőalak, akinek a haját kígyók alkották, és aki egyetlen pillantásával kővé dermesztett bárkit, akire ránézett.

Hogyan jön létre Medúza energiája a nőkben?

Amikor Lilith energiáját folyamatos bántás éri, ha a szabadságát és a méltóságát megtörik. Ha mindig „túl soknak” bélyegzik és folyamatosan harcolnia kell a túlélésért, akkor a szabadság energiája lázadássá, majd pusztítássá fajul.

Lilith így válik Medúzává: már nem csak nemet mond, hanem visszavág, nem csak határokat húz, hanem falakat emel és megdermeszti a férfiakat maga körül.

Mit jelent ez a kapcsolatokban?

A férfiak rettegnek tőle, mert minden közeledést „kővé dermeszt”. Hideg és elérhetetlen. Ez az állapot egyfajta magányos pusztítás.

Medúza valójában egy végső segélykiáltás, annak a jele, hogy a nő lelke túl sokszor lett eltaposva. Ha felismerjük, hogy a rombolás mögött mély lelki sebek és elfojtások vannak és ezeket tudatosan feldolgozzuk, akkor vissza tudunk térni a tiszta működéshez.

Hogyan válhat Lilith energiája gyógyító erővé?

Éva önmagában alárendelődéshez vezet, Lilith önmagában harchoz és elszigetelődéshez.

Lilith adja a szabadságot, a méltóságot, az erőt. Éva adja a szeretetet, a nyitottságot, a befogadást. A szakrális nő akkor születik meg, ha a kettőt integráljuk.

Az integrált Lilith – Éva energia nem harcol a férfi ellen, egyszerűen csak nem engedi az elnyomást. Nem akar „férfibb lenni a férfinál”. Nem megy át férfi energiába, hanem a női intuitív, áramló energiában marad. Az ereje nem az agresszióban jelenik meg, hanem az önazonosságban. Nem mond le a belső fényéről, nem hagyja, hogy birtokolják és nem mond igent, ha az önfeladással jár.

Amikor egy nő a szakrális nő energiájából él, az nem rombolja a férfit, hanem emeli őt, hiszen benne is előhozza a belső erőt. Nem szolgálja a férfi árnyékát, hanem arra hívja, hogy ő is előhozza a belső fényét.

Hogyan nyilvánul meg a szakrális nő energia?

• Egyszerre lágy és erős: képes tisztán, szívből szeretni, miközben megőrzi a szabadságát és a határait.
• Önazonos kapcsolódás: nem kell elrejtenie sem Évát, sem Lilith-et, mert mindkettőt integrálta és a helyén van.
• Belső béke: nincs többé belső harc a „jó kislány” és a „vadóc” között – megengedheti magának a szabad kapcsolódást és az önazonosságot.
• Ragyogás: a férfi és a világ számára is sugárzik a belső fénye, mert belül harmóniában van.

Ha a nőben Éva és Lilith harmóniában van, akkor a férfihoz való kapcsolódása nem kényszerből, nem szükségből és nem függésből fakad. Szabad akaratból dönt úgy, hogy megnyílik a férfi felé.

• A férfi biztonságot, stabilitást, védelmet ad – de nem kalitkát, hanem megtartó keretet.
• A nő gondoskodást, érzelmi szabadságot, intimitást ad – nem játszmából, hanem tiszta szívből.

Ez a kapcsolat már nem szerepeken és játszmákon alapul, hanem önazonosságon. A felek nem elvesznek egymástól, hanem hozzátesznek: egymást emelik, egymást inspirálják.

A pillangók tánca – a szakrális szerelem szimbóluma

Amikor a férfi és nő integrált állapotban találkozik, a kapcsolódásuk olyan, mint a pillangók tánca.

• Szabadok: egyik sem köt magához a másikat, mégis újra és újra visszatérnek egymáshoz.
• Játékosak: megérintik egymást, majd elengedik, aztán újra egymás felé fordulnak. A játék nem a kontrollról szól, hanem a könnyedségről és a kapcsolódásról.
• Örömteliek: amikor a pillangók táncát nézzük, érezhetjük az életörömöt, amit képviselnek.

Ez a szakrális férfi és nő kapcsolódása: nincs harc, nincs játszma, nincs szerepjáték, csak szabad akaratból választott, szeretetteljes kapcsolódás.