Az integritás elérése és a flow állapot
Korábban már írtam a flow állapotról és arról, hogy ez hogyan érhető el.
Ebben az írásban pedig arról lesz szó, hogyan kapcsolódik a flow állapot az integritáshoz és hogyan fejleszthető az integritás.
A flow állapot – vagyis áramlásban lenni – egy alapvető tulajdonságunk. Amikor flowban vagyunk, akkor minden gördülékenyen működik. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek akadályok, hanem azt, hogy minden akadályon képesek vagyunk túllendülni.
Ehhez pedig szükséges az integritás képessége.
Mit jelent az integritás?
Az integritás azt jelenti, hogy a gondolataink, az érzéseink, a döntéseink és a cselekedeteink összhangban vannak egymással.
A döntéseink nem belső ellentmondásból, hanem belső egységből születnek.
Nem cselekszünk önmagunk ellen és nem nyomjuk el a valódi szükségleteinket és vágyainkat.
Az integritás a belső egység és harmónia állapota, amelyben önazonosan működünk.
Az integritás feltételei
Integritásban lenni akkor lehetséges, ha tudatosan figyelünk a belső világunkra és a külvilágra adott reakcióinkra is.
Ehhez szükséges, hogy:
- tisztában legyünk a céljainkkal és valódi motivációinkkal,
- tudatossá tegyük az érzelmeinket,
- őszinték legyünk önmagunkhoz,
- hajlandóak legyünk beismerni a szükségleteinket és a vágyainkat,
- ne ignoráljuk a kellemetlen érzéseket, hanem vállaljunk felelősséget értük.
A morális elvek is szükségesek az integritáshoz, de a moralitás önmagában még nem jelenti azt, hogy integritásban vagyunk.
Az integritás elérése és megtartása folyamatos önreflexiót és belső munkát igényel.
Az integritás elérése
Az integritáshoz szükséges készségek:
- Önreflexió
- Felelősségvállalás
- Elköteleződés
- Következetesség
- Bátorság
Ezek nélkül nem beszélhetünk integritásról.
Az integritás kialakításához először is tisztában kell lennünk önmagunkkal és, hogy milyen elvek mentén éljük az életünket.
Érdemes őszintén ránézni az alábbi kérdésekre:
- Milyen motivációk vezérlik a cselekedeteinket?
- Milyen alapokra épülnek a kapcsolataink?
- Mi alapján hozzuk meg a döntéseinket?
- Mi alapján – milyen külső hatásokra – határoztuk meg a morális iránytűnket?
- Mi az amit „jónak” és „rossznak” nevezünk?
- Melyek azok a személyiségrészeink, amelyeket jónak vagy rossznak tartunk?
- Van-e olyan tulajdonságunk, amit elrejtünk mások előtt?
- Vannak-e olyan vágyaink vagy szükségleteink, amelyeket nem tartunk elfogadhatónak?
- Vannak-e stabil énhatáraink és ezeket mi alapján határoztuk meg?
A mozaikok egységbe rendezése
A flow állapotról szóló írásomban említettem, hogy a tudatosságunk olyan, mint egy mozaik. Egy olyan mozaik, amelynek hiányoznak darabkái, némelyik része sérült, van olyan része, ami nem a helyén van és vannak olyan részek is, amelyek egyáltalán nem illenek a mozaikba, de mégis ott vannak.
Ezek a mozaikok a különböző részeink, tulajdonságaink, szerepeink, amelyek meghatározzák a működésünket.
Az önismereti munka során tudatossá tesszük a mozaikdarabokat és a helyére tesszük őket. Azokat pedig kivesszük a képből, amelyek nem tartoznak hozzánk, nem a sajátjaink, egyszerűen csak felvettük őket.
A mozaik egységbe rendezése vezet az integritás, a belső egység és harmónia felé.
A morális elvek szerepe
A morális iránytű jelenléte is része az integritásnak, hiszen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a jó és helyes és mi a helytelen.
A jó és a rossz kérdése viszont erősen szubjektív, amit meghatároz a neveltetésünk, a tanult mintáink és a környezetünk véleménye is.
Amit jónak vagy helyesnek gondolunk, még nem jelent objektív igazságot.
A morális iránytű akkor támogatja az integritást, ha tudatossággal társul.
Ha képesek vagyunk felülvizsgálni a motivációinkat, a döntéseinket, és hogy mit és miért nevezünk jónak vagy rossznak.
Az önreflexió szerepe
Az önreflexió alapvetően fontos az élethez, hiszen akkor tudunk önazonosan működni, ha folyamatos belső önvizsgálatot tartunk.
Ha nem egyszerűen a tanult minták és meggyőződések alapján hozunk döntéseket, hanem tudatosítjuk, hogy mi a mögöttes motiváció.
Az integritás hiánya
Az integritás hiányának jellemző megnyilvánulásai:
- érezzük, hogy az őszinteség lenne a helyes, mégsem mondunk igazat,
- tudjuk, hogy melyik döntés lenne önazonos, mégis önmagunk ellen hozunk döntést,
- lemondunk a saját vágyainkról a külső vélemények miatt,
- tudjuk, hogy felelősséget kellene vállalnunk az érzéseinkért, mégis hárítjuk a felelősséget.
Amikor belül pontosan érezzük, hogy mi lenne az önazonos döntés, mégis ellene megyünk, akkor az integritás ellen döntünk.
Ennek gyakori következménye a belső feszültség, mintha egy részünk jelezné, hogy letértünk a saját utunkról.
Ilyen esetekben igazán fontos az önreflexió, felülbírálni a döntéseket és ránézni arra, hogy mi az, amit nyerünk és mi az, amit veszítünk egy adott döntéssel.
A bátorság szerepe
Az integritást akkor tudjuk elérni, ha bátran ki merünk állni önmagunkért.
Ha vállaljuk az érzéseinket, ha önmagunkért hozunk döntéseket és nem mondunk le a saját integritásunkról, csak mert mások ezt várják el.
Az integritás megőrzése sok esetben azzal jár, hogy nemet kell mondanunk és határokat kell húznunk, akkor is, ha ez kellemetlen érzéssel jár.
A flow és az integritás
A flow állapota akkor fenntartható, ha belül egység van.
Amikor nem cselekszünk önmagunk ellen és nem hagyjuk cserben önmagunkat.
Ha a belső világunk nincs harmóniában, ha ellentmondanak az érzéseink és a cselekedeteink, akkor belül megosztottá válunk, az energiánk szétszóródik és az áramlás megszakad.
Amikor önazonos döntéseket hozunk, vállaljuk az érzéseinket és összhangban működünk önmagunkkal, akkor az életenergia szabadon tud áramolni.
Magabiztosan tudunk döntéseket hozni és a cselekvés is könnyebbé válik.
Ilyenkor szárnyal a kreativitás, érezzük, hogy jó helyen vagyunk és helyes irányba haladunk.
A flow állapot a visszajelzés arra, hogy mennyire vagyunk integritásban önmagunkkal.