Miért nem tudjuk befogadni a szeretet érzését?

A szeretet alapvető szükségletünk – mégis sok esetben belső akadályokba ütközik a szeretet elfogadása.

Ha nem tudjuk befogadni a szeretet érzését, az gyakran abból a meggyőződésből ered, hogy valamikor, valamiért elhittük: nem vagyunk szerethetőek.

A félelmek, meggyőződések és a tanult minták szerepe

Sokan sérültünk a szeretet által.
Talán azt éltük meg, hogy visszautasítják a szeretetünket vagy feltételekhez kötik a szeretetet.
Talán azt tapasztaltuk, hogy túl nagy árat kell fizetnünk a szeretetért, mintha az egy csapda lenne, amibe gyanútlanul belesétálunk.
Előfordulhat az is, hogy a szeretet adása és megvonása egyfajta kontroll stratégia volt, amivel el akarták érni, hogy jól viselkedjünk.

A szeretet adása és elfogadása egy természetes áramlás lenne, de sokan nem ebben nőttünk fel. Nem ezt tapasztaltuk, hanem a feltételekhez kötött szeretetet.

Ezért lehet bennünk ellenállás a szeretettel szemben.
Sokan gyanakodva fogadják azt is, amikor valaki szeretetteljesen vagy egyszerűen csak kedvesen viselkedik velük, mintha nem hinnék el, hogy ez valódi lehet.
Van, hogy elkezdik keresni a mögöttes – rejtett szándékot, mert megtanulták, hogy a szeretet valamilyen feltételhez vagy elváráshoz kapcsolódik.

A kezdeti élményeink meghatározzák, hogy hogyan viszonyulunk a szeretet érzéséhez, mennyire tudjuk befogadni, vagy egyáltalán be tudjuk-e fogadni.

Sokszor nem a felnőtt részünk az, aki elutasítja a szeretetet, hanem a belső gyermekünk, aki nem érzi magát biztonságban. Ő az, aki a kezdeti élmények alapján megtanulta, hogy a szeretet fájhat, megvonhatják vagy feltételekhez kötik.
A belső gyermeknek pedig elsősorban a jelenlétre van szüksége – amit bármikor megadhatunk neki.
Amikor a belső gyermek jelenlétet és figyelmet kap tőlünk, akkor a szeretet áramlása is helyreáll.

Fontos tudatosítani azt is, hogy mi az, amit megtanultunk a szeretet adásával és elfogadásával kapcsolatban.
Hiszen a meggyőződéseink vezérelnek minket az életünkben és ezek miatt akár teljes mértékben elutasítjuk a szeretetet, vagy észre sem vesszük, amikor mások szeretetet adnának.

A falak leomlása és a sebezhetőség vállalása

Sokan építünk falakat a szeretet ellen.
A szeretet adása és elfogadása pedig akkor tud természetes módon áramlani, ha először is tudatosítjuk, hogy vannak falak, amelyeket felépítettünk.

Ezek a falak látszólag védenek a további fájdalom ellen, de bent is tartják a fájdalmat. Vagyis azon túl, hogy a boldogságtól is elválasztanak, még benne is tartanak a szeretet hiányának fájdalmában.

Ha falakkal együtt kapcsolódunk, akkor nem vagyunk igazán benne egy kapcsolatban. Soha nem engedünk igazán közel senkit.

Ha falakat építettünk magunk köré, azokat csak mi magunk engedhetjük le.
Azzal a tudatos döntéssel, hogy vállaljuk a sebezhetőséget és a fájdalom lehetőségét is.

Ez nem azt jelenti, hogy belesétálunk a fájdalomba, hanem hogy tudatosítjuk, hogy ez is az élet része és ezzel együtt vagyunk emberek.

Ha falakkal óvjuk magunkat a sebezhetőségtől, akkor a fájdalom már ismerős.
Lehet, hogy komfortosan is érezzük magunkat benne, de vajon meddig szolgálja ez a célunkat?

A szeretet adása – önmagunk felé is

Sokan úgy gondolják, hogy először önmagunkat kell szeretni ahhoz, hogy másokat szeretni tudjunk.
És ebben van igazság.
Hiszen amit belül már megtapasztaltuk, az tud megjelenni kívül.
Viszont van, amikor egy külső élmény fogja előidézni a belső változást.

Sokan beleesünk abba a hibába, hogy annak adnánk a szeretetet, aki nem képes befogadni – vagyis rossz ajtón kopogtatunk.
Ha pedig egy ajtó nem nyílik ki, akkor egyszerűen nem a miénk.

Ha mások nem fogadják el a szeretetünket, az nem jelenti azt, hogy mi magunk nem vagyunk elfogadhatóak vagy szerethetőek. Egyszerűen csak annyit jelent, hogy a másik személy nem képes befogadni a szeretet érzését.

Ha megszoktuk, hogy mindig másokat szeretünk, de a legkevésbé sem önmagunkat, akkor kihívást jelenthet önmagunknak adni a szeretetet.
Ebben viszont ott van a lehetőség, hogy felfedezzük milyen belső akadályaink vannak a szeretettel szemben.

Ha ezeket az akadályokat felfedezzük és változtatunk rajtuk, akkor eljuthatunk arra a szintre, hogy a szeretet adása és elfogadása természetes módon tud áramlani.
Képesek leszünk befogadni és adni is, egyforma mértékben.