Szülőként gyerek, gyerekként szülő

Amikor gyermekünk születik, egy köztes létbe kerülünk. Szüleink gyermeke vagyunk, és gyermekünk szülője. Abban a pillanatban, ahogy megérezzük, megtudjuk, hogy egy kicsiny Lélek beköszönt hozzánk, megérkezett, megváltoznak érzéseink gondolataink szülőként és gyermekként is. Az öröm, a bizonytalanság és a felelősség az ölünkbe zuhan. Ez amíg élünk velünk marad. „Sok öröm és bánat jár vele”- mondják. Én nem hiszem, hogy a gyermek bánatot tud nekünk okozni! Amikor hasonlót érzünk az valójában a bizonytalanság. Nem tudjuk hol rontottuk el, és tapogatózva keressük, mit ne kövessünk el többé, vagy hogyan csillapítsuk a történtek következményét.

Amikor végképp nem találjuk a válaszokat azonnal saját szüleink bennünk élő programja felel helyettünk. Érdemes később feleleveníteni miként reagáltunk. Szüleink hangját, testtartását, mimikáját is átvesszük a szövegükön kívül. Amikor ez tudatosult bennem mindig jót mulattam magamon.

Szüleinkre hatalomként gondolva rá kell jönnünk, hogy alig ismerjük őket. Mindenhatónak látjuk őket, még felnőtt korunkban is. Igazából a bennünk élő szülőt látjuk és nem a valóságos személyt. Oscar Wilde szerint „A gyerekek kezdetben szeretik szüleiket, idősebb korukban elítélik őket, és olykor megbocsátanak nekik.” Amint megértjük motivációjukat képesek vagyunk individuumként látni őket. Nem ellenük dolgozunk többé, mikor gyermekeinket „neveljük”. Belső párbeszédünk megváltozik: „Majd én megmutatom” helyett: „Jó lett volna, ha apám-anyám is így tett volna”. Esélyt adunk magunknak, hogy szüleinket elfogadjuk! Hisz bármely életterületen, ha sikertelenek vagyunk, ezzel szüleinket büntetjük tudat alatt. Amint letisztázunk magunkban, magunkkal velük kapcsolatos rossz érzéseinket, előítéleteinket elengedjük, kulcsunk van a Sikeres Szülő státuszra!

Képesek vagyunk így arra, hogy gyermekünket egyenlőként kezeljük, felfedezzük és erősítsük valódi képességeiket és segítsünk nekik eligazodni a világban. A valós világban!

Engedjük, hogy tehetsége kibontakozzon, mert a magunk bőrén már éreztük, ha bármit ránk erőltetnek ami nem a miénk, alkalmatlannak érezzük magunkat. Ebben az állapotban úgy érzi nem tud elvárásainknak megfelelni, és retteg attól, hogy szeretetünket elveszíti. Ha bűntetem, magamat is bűntetem.

A kurzuson szerepjátékokkal, meditációkkal dolgozunk. Izgalmas és megható utazásra hívom, várom a kezdő és haladó szülőket, valamint azokat akik a jövőben vállalkoznak erre a feladatra.

Akkor vagyok jó szülő, ha a gyermeket aki rám bízta magát, mert alkalmasnak talált, megadom az esélyt végtelen szeretetemmel, hogy az legyen, akinek született. Ez a fogantatás pillanatától igaz! Ez életfeladata minden szülőnek

×